ARCKIFEJEZÉS főnév (többes számban ritka)
Érzelmek, indulatok, gondolatok visszatükröződése az arcon (1).
Derült, jellemző, komor, sértő, szelíd, vad arckifejezés. A hírre egyszerre megváltozott az arckifejezése. Barátságos arckifejezést erőszakolt magára. □ [Petőfi] szavalni igen szépen tudott; arckifejezése jellemző volt. (Jókai Mór) Arckifejezéséből ítélve immár hosszabb ideje figyelte az Esperest. (Krúdy Gyula) Az arckifejezése
szemrehányó, sőt sajátságosan szomorú volt. (Nagy Lajos)