Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
APROPÓ határozószó és főnév (régies írva: apropos is) (választékos)
I. határozószó
1. Kellő időben, kapóra, alkalmasan. □ Éppen apropos jöttem meg a gyémántokkal, hogy azokat még egyszer ellopjátok. (Jókai Mór)
2. (mondat értékű szóként) <Társalgásban v. előadásban vmely új tárgyra térés bevezetésére:> most jut eszembe!; erről jut eszembe; igaz! □ Jó lesz másról beszélni. Apropos! Én egy igen komoly tárgyban jöttem ide magához. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja
1. Véletlen, közbejött eset, amely a dolognak új fordulatot ad; alkalom. □ Megvan szerencsés apropos-ja, A többi oszt [= azután] ügyesség dolga. (Vajda János)
2. Apropóból: előállott beszédbeli helyzetből, alkalomból. Milyen apropóból mondta? Ebből az apropóból megjegyzem, hogy