Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ARANYFINOMSÁG
ARANYFOG
ARANYFÜST
ARANYGALLÉROS
ARANYGALUSKA
ARANYGYAPJAS
ARANYGYŰRŰ
ARANYHAJ
ARANYHAJÚ
ARANYHAL
ARANYHEGY
ARANYHÍD
ARANYHÍM
ARANYHÍMZÉS
ARANYIFJÚ
ARANYIGAZSÁG
ARÁNYÍT
ARANYKOR
ARANYKORONA
ARANYKOSZORÚS

ARCÁTLAN melléknév -ul, -abb, (népies, régies) orcátlan
  • 1. (választékos) Kihívó viselkedésű, durva módon szemtelen, pimasz <személy>. Arcátlan fickó, gazember, tolakodó. □ Fölényesen alázatos, udvarias, néha elképesztően arcátlan … (Karinthy Frigyes)
  • 2. (régies) Olyan <személy>, akinek erkölcsi érzéke annyira (meg)romlott, hogy viselkedésének bántó, aljas voltát nem érzi, következményeit pirulás nélkül viseli, nem szégyelli magát; szemérmetlen, szégyentelen. □ Hát orcátlan teremtése az Istennek, nem pirulsz …? (Vörösmarty Mihály)
  • 3. (választékos) Arcátlan (1–2) személyre jellemző <magatartás, megnyilatkozás>. Arcátlan beszéd, cselekedet, viselkedés. □ Orcátlan,a agyafúrt hazugság. (Arany János) Egy lovászunk leitta magát és arcátlanul válaszolt. (Herczeg Ferenc)