Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Sok kisebb darabra vág, tördel, zúz, metél vmit. Fát, kenyeret, szenet aprít. □ A pitarajtó előtt nyugodtan aprítja a gallyfát a vénasszony. (Gárdonyi Géza) Fát kell aprítani, mert nincs már tüzelőre. (Móricz Zsigmond) || a. (tréfás, túlzó) Vmivé aprít vmit: apró darabokból álló anyaggá vág, zúz, tör vmit. → Gulyáshússá aprít; → gulyássá aprít; → szecskává aprít.
2. Kisebb darabokká tördeléssel, vágással egyidejűleg vmit, vhova, főleg edénybe, ételbe tesz, rak. Aprít vmibe, vmi alá. Kenyeret aprít a tejbe. Hagymát aprít a paprika alá. □ [A] bornyút feldarabolták, behányták az üstbe ; szalonnát aprítottak alá, vereshagymát vágtak jó vastagon karikára. (Móricz Zsigmond)
3. <Ellenfelet, ellenséget> kaszabol. □ Két kézzel aprítják a pogányt rakásra. (Arany János) Alapi száz csatán volt velem és aprította a törököt. (Mikszáth Kálmán)