Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

APRAJA
APRAJA-NAGYJA
APRÁNKÉNT
APREHENDÁL
APRIORI
APRÍT
APRÍTOTT
APRÓ
APRÓ-CSEPRŐ
APRÓD
APRÓDONKÉNT
APRÓFA
APRÓHIRDETÉS
APRÓJÓSZÁG
APRÓLÉK
APRÓLÉKOS
APRÓLÉKOSKODIK
APRÓMARHA
APRÓMUNKA
APRÓPÉNZ

APUS főnév -t, (-ok), -a (főként egyes számban, ritk. birtokos személyraggal)
  • 1. (bizalmas, kedveskedő) Apu(ka) <főként megszólításként, gyermeke(i) v. néha felesége részéről>. Apus, kimehetek játszani? Mi újság az üzemben, apus? □ Apus ebédre – kiáltott be egy fiú – eszünk. (Tolnai Lajos)
  • 2. (argóban, bizalmas, tréfás) <Kamaszok, fiatalemberek egymás közti v. ritk. nőnek férfi ismerőséhez intézett megszólításaként>. Gyere focizni, apus! Hogy vagy, apus?
  • apuska.