Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

APÁTIA főnév ..iát, ..iája (csak egyes számban) (régies írva: apathia is)
  • 1. (választékos) <Egyénben> egykedvű, minden benyomással szemben közömbös, kóros lelkiállapot; lelki fásultság, érzéketlenség. Teljes apátia észlelhető rajta. Apátiába süllyed. □ Folyton súlyosbodó apátiájából nem tudtuk felrázni. (Kuncz Aladár) || a. (átvitt értelemben, választékos) <Emberi közösségben> ernyedt közönyösség, cselekvésre képtelen fásultság. □ Korántsem egyedül tudatlansága a népnek okozza ezen hideg apathiát ön sorsa iránt. (Jósika Miklós) A nép, mint minden félcivilizált és erősen vallástalan nép, rettenetes apátiába süllyedt. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (ritka, filozófia, régies) <A sztoikus filozófiában> a léleknek a szenvedés és szenvedélyek iránti közömbösségből eredő nyugalma.
  • apátiás.