ANTAGONIZMUS főnév -t, -ok, -a
- 1. (tudományos) Kibékíthetetlen ellentét. □ A két ítélet között nincsen antagonizmus: egyik a másiknak próbája. (Péterfy Jenő)
- 2. (biológia) Két szerv működésének ellentétes jellege, abban megmutatkozó viszonya, hogy az egyik a másiknak a működését korlátozza v. megsemmisíti. A szem szivárványhártyájának tágító és szűkítő izmai antagonizmusban vannak.
- 3. (orvostudomány) Vmely méregnek egy másik méreggel szemben érvényesülő, ellentétes hatása.