ALKOHOL főnév -t, -ok, -ja
- 1. Szeszes erjedéssel keletkező színtelen, égető ízű folyadék, amely pl. a szeszes italok jellegzetes élettani hatását okozza; szesz. → Abszolút alkohol; → tömény alkohol. □ Megfürdött, megmasszíroztatta alkohollal a fejét. (Hunyady Sándor)
- 2. (vegyi ipar) Olyan vegyület, amelynek molekulájában szén (C), hidrogén (H) atomok és hidroxil (OH) csoportok vannak. Az alkohol sok készítmény alapanyaga.
- 3. Általában szeszes ital. Az alkohol túlzott fogyasztása káros. Sok alkoholt fogyaszt. □ Könnyű végezni egy alkoholtól és veronáltól kábult, alvó nővel
(Hunyady Sándor) || a. Ennek rendszeres v. túlzott fogyasztása, élvezete. Az alkohol lett a veszte. Az alkohol rabja. Rászokott az alkoholra. □ Az alkohol
munkaerejét őrölte fel. (Kuncz Aladár)
- Szóösszetétel(ek): etilalkohol; metilalkohol.