AMICE [amícë] főnév amicét, amicéje [amícét, amícéje] (ragozott alakjai ritkák)
(régies, irodalmi nyelvben) <Leereszkedő megszólításként:> barátom. □ Mindjárt keresztülhasítanám
amice, ha engem rossz társaságba keverne. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka, régies) <Lekicsinylő, fölényeskedő v. tréfás megnevezésként:> fiatal ember, ipse. □ Az amice, mint a fal, olyan fehér. (Tolnai Lajos)