AMONDÓ [amondó v. ammondó] melléknév (népies)
<Rendsz. szerényebb ellenvetés bevezetésére:> azt mondó <személy>, olyan, aki azt mondja, akinek az a véleménye, nézete. Amondó vagyok v. volnék, hogy nem kellene holnap kirándulni. □ Lajoska erős legény lesz, most is elvisz a vállán három magához hasonló fiút
Ezt már örömestebb hallotta Kondor uram, Hanem azért csak amondó volt, hogy még se kellene neki olyan sokat tanulnia. (Jókai Mór)