Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALRENDŰ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. (régies) Olyan <személy>, aki az alrendhez (1a) tartozik. □ Üveggyöngyökkel terhelt magas pártája gazdag alrendű személyre mutata. (Jósika Miklós)
  • 2. (ritka, régies) Alacsonyabb rendű, másodrendű, jelentéktelen <dolog>. □ Itt nem alrendű szolgálatról, hanem megtiszteltetésről van szó. (Jósika Miklós)
  • 3. (ritka) Vmely alrendbe (2) tartozó.
  • II. főnév -t, -ek, -je [e, e] (régies) Az alrendhez (1a) tartozó személy. □ Azt vetik szememre, hogy az alrendűeknek írok. (Vas Gereben) Van egy más divat, mely után … fő és alrendűek … írók és beszélők … futva futnak: a nyelvhibák divatja. (Arany János)
  • alrendűség.