Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALÓ mondatszó, (elavult) alló (népies, bizalmas)
  • 1. Aló v. aló mars: <mielőbbi távozásra, elkotródásra való felszólításként; kb. egyértékű ezzel:> takarodj!, takarodjék!, takarodjatok!, indulj(anak)! El innen, aló! Nem akarlak látni, aló! □ Alló Mars aludni, minnyáját kergettem. (Gvadányi József) Szedje fel a sátorfát, – aló! (Sárosy Gyula) Aló marsch, a színházba! (Jókai Mór)
  • 2. <Gyors mozgásra, főként gyors előrehaladásra biztató szóként v. serkentő felkiáltásként; kb. ezekkel egyenértékű:> uccu!, nosza! Aló, üljetek föl már! □ Üljetek föl, kis árvák, a kocsira, azt mondom. Egy, kettő, három, aló föl, azokra a zsákokra! (Mikszáth Kálmán) || a. <Elbeszélés élénkítésére, futásról szóló közlés bevezetésére, előkészítésére v. utólagos színezésére, annak kifejezéséül, hogy vki, vmi olyan gyorsan fut, mintha űznék, hajtanák, sürgetnék:> uccu! nosza! Aló, nekiiramodott az erdőnek! Aztán, aló, úgy szaladtam, mintha puskából lőttek volna ki. □ [A török sereg] Nem vevé tréfára, aló! futni kezdett. (Arany János) Ugrik a ló, s két farkassal vágtat, aló! (Móricz Zsigmond)