Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALKU főnév -t, -ja Általában <két fél közti> (szóbeli) egyezkedés, amelynek célja, hogy a felek kölcsönös engedményeket téve feltételeiket összeegyeztessék, és vmely közös határozatban megállapodjanak; alkudozás. Alkuba → áll vkivel; alkuba bocsátkozik, ereszkedik; alkura → lép vkivel. Alku útján intézték el a vitás ügyet, a pert. Az őrség alkuval feladta a várat. □ Eskűt fogadok, E helyt maradok, Nincs alkum örökre pogánnyal. (Czuczor Gergely) || a. Az adásvétel, üzletkötés létrejöttét megelőző egyezkedés az eladó és a vevő között, rendsz. az árban való megállapodás végett; alkudozás. Alkuba bocsátkozik, ereszkedik; alkuba v. alkura bocsát vmit: áruba bocsátja, adás-vétel tárgyává teszi. A vásárban folyik az alku. Befejeződött az alku. Az alkuból nem lett semmi. □ Az úr alkuba bocsátja a szerelmet. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. Ennek eredménye: vmire (kül. adásvételben, üzletkötésben az árra, fizetésre) vonatk. megállapodás, megegyezés, egyezség. Létrejön, megtörténik, áll az alku; → elüti az alkut; megköti, felbontja, felrúgja, megszegi, megmásítja, visszavonja az alkut; felcsap az alkura; kézfogással, tenyérbe csapással megpecsételi az alkut; áldomást isznak az alkura. Áldomással fejezik be az alkut. □ Pecsétes alku, Törvény- s lovagszokással szentesült. (Arany János–Shakespeare-fordítás) A kezembe csapott. Megvolt az alku. (Kosztolányi Dezső)
  • Szóösszetétel(ek): alkukötés.