Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALKOTMÁNY főnév -t, -ok, -a
  • 1. Vmely állam alaptörvénye v. alaptörvényeinek összessége, mely magában foglalja az illető állam társadalmi felépítésének, az állami szervek működésének rendjét, az állampolgárok jogait és kötelességeit. Ezredéves alkotmány; → írott alkotmány; ősi, rendi, történelmi alkotmány; burzsoá, polgári, szovjet alkotmány: az alkotmány biztosítása, körülbástyázása, módosítása; az alkotmány sáncai ←; a Magyar Népköztársaság alkotmánya; életbe lépteti, felforgatja, felfüggeszti, helyreállítja, megdönti, megváltoztatja az alkotmányt. □ Nincs magyar, ki e két szót: nemzetiség és alkotmány, ne a legtisztább lelkesedéssel üdvözlené. (Vörösmarty Mihály) Kész volt a népért sok jót tenni, Az alkotmányba is fölvenni. (Gyulai Pál) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
  • 2. (átvitt értelemben) Vmely társadalmi szervezet működésére vonatk. szabályzat. Üzemi alkotmány. A párt szervezeti szabályzata a párt alkotmánya.
  • 3. (irodalmi nyelvben, régies) Alkotás, teremtmény. □ Égnek remek alkotmánya! | Nemed legszebb ragyogványa! (Kisfaludy Sándor) Milyen dicső egy alkotmány Ily barna lány, ha szép. (Vörösmarty Mihály) A föld csak egy kopár hegyfok s mégis gyönyörű alkotmány. (Péterfy Jenő) || a. (régies, ma rosszalló v. tréfás) Építmény, emelvény. A furcsa alkotmány nagyon lekötötte a járókelők figyelmét. □ [A templomnak] sziklán állott vén fundamentoma, Melyet szörnyű terhe s alkotmányja nyoma. (Csokonai Vitéz Mihály) Most lép az alkotmányra [= a vérpad emelvényére] a veres palástos. (Jósika Miklós) A tisztek sátorai nyolcszegletű magas és díszes alkotmányok. (Gárdonyi Géza) || b. (népies, régies) Szerkezet, készítmény. □ [A hintónak] vala nehézkes … alkotmánya. (Arany János) Útitársai vonzalmát a lófogatú alkotmány iránt észrevette. (Krúdy Gyula)
  • alkotmányú.