Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A naplementét közvetlenül megelőző, sötétedéssel kezdődő és a teljes besötétedésig tartó napszak; alkony (1). → Jó alkonyat. Az idő alkonyatra hajlott, járt. Szépek az alkonyat színei. Már alkonyat volt, mire megjöttünk. □ Alkonyat felé A rónára halvány ködök települnek. (Petőfi Sándor) Olykor a bíbor alkonyatban Elnehezedik a szivem. (Tóth Árpád)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, régies) Alkony (2). □ E pályán lep meg éltünk alkonyatja, Halántékunk télszínbe öltözik. (Kisfaludy Károly) Az ő apáik harcoltak Rákóczyval végső csatái alkonyatáig. (Jókai Mór)