ALAPOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Az alapos (12, 4) melléknévvel kifejezett tulajdonság; vkinek, vminek alapos volta. Az elemzés, a munka, a tanulmány, a vizsgálat alapossága. Mindenkit meglepett (tudásának) alaposságával. □ Tisztelői vagyunk a
német alaposságnak. (Jósika Miklós) Meg van győződve e hír alaposságáról. (Kemény Zsigmond)