Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Betegségtől, fáradtságtól, kimerültségtől> ájulás- v. alvásszerű állapotba került, ilyen állapotban levő <személy>. □ Minden ág megtépte, tüske megszakgatta, Ugy, hogy még aléltabb most az isten-adta. (Arany János) Kiki ölében vitte, amit féltett, amit szeretett, némelyik egy-egy nagy ládát más alélt nejét, gyermekét. (Jókai Mór) Leírni nem merem Papp Józsefné mint omlott össze aléltan a folyosó köveire. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Magatehetetlen. □ Aléltan várod, Míg fejeden végkép teljesül a károd? (Arany János)
2. Olyan <érzés, közszellem, korszak, lelkület>, mely egy időre erejét vesztette, híjával van az alkotókedvnek, kezdeményező, bátor elszánásnak; bágyadt, fásult. □ Bánk bán megjelenésekor még alélt volt a közszellem. (Gyulai Pál) [Berzsenyi.] Zord énekes, borongva ünnepellek, Alélt idők felém rémlő kolossza [= kolosszusa]. (Tóth Árpád)
3. (ritka) Olyan <növény, virág>, mely a szárazság v. erős napsütés miatt lankadtan lehajlott, legörbült; kókadt. □ Bandi földerült, kinyílott, mint az alélt virág, melyet az áldott, májusi zápor locsolt meg. (Kosztolányi Dezső) || a. (választékos) Erejét vesztett, elhagyott <állat>. □ Belől egy bús szegletben, aléltan Állt egyedűl dúlt széna között gyors hadviselő mén. (Vörösmarty Mihály) [A költő] alélt hattyú gyanánt Várja magára a halált. (Arany János) || b. (ritka) Vmitől elepedt <személy>. □ Illat-e ez, melyet beszivok szomjamban aléltan ? (Vörösmarty Mihály)