ALEXANDRIN [ë] főnév -t, -ok, -ja alexandrínus [ë] -a (irodalomtudomány)
<Főként elbeszélő költeményekben haszn.> 12 szótagos jambusi verssor, amely középen sormetszettel tagolva rendsz. páros rímű szakaszokat alkot. Az alexandrin francia eredetű versforma. || a. (Magyar) alexandrin: 12 szótagú hangsúlyos verssor, mely két 6 szótagú félsorra s ezeken belül újra 22 ütemre válik.