Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALÁZATOS melléknév -an, -abb
  • 1. Olyan <személy>, akire jellemző az alázat (1, 2). Alázatos ember. Alázatos lélek volt ő egész életében. □ A paraszt még alázatos volt és szerette az urakat. … Azt hitte, hogy az adta neki a földet. (Mikszáth Kálmán) Alázatosabbak, … jobbak voltunk a maiaknál. (Kaffka Margit)
  • 2. Alázatot (1, 3) kifejező, alázatra valló <magatartás, megnyilatkozás>. Alázatos beszéd, tekintet, válasz, viselkedés. □ Meg nem tudta állani, hogy ne mosolyogjon, pedig egy főnök mindig többre becsüli az alázatos érzéketlen arcot. (Tolnai Lajos) Alázatosan lehajtotta a fejét: – Ahogy parancsolod. (Gárdonyi Géza)
  • 3. (1945 előtt) <Jelentését vesztett szóként alárendeltséget v. nagyfokú tiszteletet kifejező állandósult szókapcsolatokban.> (katonaság) Alázatosan jelentem: <szolgálati jelentés bevezetéseként haszn. kifejezés>; alázatos szolgája ←; alázatos tiszteletem ←; alázatos tisztelettel ←.