ALÁZATOSSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
Az alázatos melléknévvel kifejezett tulajdonság, ill. ennek viselkedésben való megnyilatkozása; alázat (13). Jobbágyi alázatosság; keresztényi alázatosság. Nincs benne semmi alázatosság. □ Jaj, mely mocskosnak látszik a mi tisztaságunk,
mely felfuvalkodottnak a mi alázatosságunk. (Pázmány Péter) Hogy pap vagyok mindenki tudja, Alázatosság jelszavam. (Tompa Mihály) Csak pazaroljam, csak tékozoljam Szegénységem Alázatosságom. (József Attila)