Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALATTVALÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév (régies) Vkinek hatalma alatt levő, parancsától függő. Alattvaló nagyok ←. □ Oh bán! ez a derék asszony … | jól tudta … azon mindennapi | fogást, mikép kelljen az alattvaló | nagyoknak orrára az édes reménység | üvegszemét nevetve tenni fel. (Katona József) Megdícsérte magában az alattvaló közegeket. (Jókai Mór)
  • II. főnév
  • 1. Vmely uralkodó alárendeltje. A fejedelem, a király alattvalói; alattvalójává tesz. □ Légy boldog Endre! … ime; | alattvalóid így segítenek. (Katona József) Ha éhezni méltóztatott Király őfelsége, Egyik másik alattvaló Hítta meg ebédre. (Petőfi Sándor) || a. (tág. ért.) Vmely állam kötelékébe tartozó személy; állampolgár. Angol, francia alattvaló.
  • 2. (régies) Vkinek hatalma alatt levő személy. A jobbágyok a földesurak alattvalói voltak. □ Minden alattvaló jól teszi, ha teljes lelkéből megütődik, mikor főnöke egy pár szóra kéreti. (Tolnai Lajos)
  • alattvalóság.