Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALAPKŐ főnév
  • 1. (építészet) Nevezetesebb középület, nagyobb szabású építkezés alapfalában elhelyezett üreges kő, amely rendsz. magába foglalja az építés főbb körülményeit tartalmazó iratot. Ünnepélyes keretek közt letették v. elhelyezték az alapkövet. □ A papok fölszentelék a templom helyét, letevék az alapkövet. (Jókai Mór) || a. (ritka, költői) Alap (I. 1), fundamentum. □ [Tömeg] Ő | az épület s az építő, | lenn alapkő és fönn tető. (József Attila)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka) Vminek meg nem támadható alapelve, szilárd alapja. Leteszi vminek az alapkövét: megalapít vmit (gyak. eszmei, elméleti vonatkozásban). □ Gondjaink végcélja volt … Egy új ország alapkövét letenni. (Arany János–Tasso-fordítás)
  • 3. (malomipar) <Malomban> a legalsó őrlő kő.