Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALAPESZME [p-e] főnév
  • 1. (irodalomtudomány) <Vmely, főként erkölcsi v. filozófiai vonatkozású szépirodalmi műben> a leglényegesebb mondanivaló. Az újabb magyar irodalomelméleti művek alapeszme helyett ma már rendszerint eszmei mondanivalóról beszélnek. □ Szerző szükségesnek látta … a mű alapeszméjét kijelenteni az előbeszédben. (Arany János) E két elem [= a monda és a történelem] összhangzata szülte tragédiája alapeszméjét. (Gyulai Pál) || a. (régies) Alapelv (1). □ A törvényhozás a közvetlen fejenkénti választás által … azokra szándékoltatik bízatni, kiket az összes nép bizalma kijelel e végre … Ez valamennyi újabb alkotmánynak alapeszméje. (Eötvös József)
  • 2. (régies) Vmely intézkedést, eljárást v. magatartást meghatározó eszme, elv; alapelv. □ Szerencsétlen alapeszmére építette okoskodását. (Jósika Miklós) Ügyekezniök kell … tisztába hozni minden kérdéseknél az alapeszméket. (Kossuth Lajos)
  • alapeszmei; alapeszméjű.