Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (nyelvtudomány) Az alannyal (1) összefüggő, rá vonatk., hozzá tartozó. Alanyi mellékmondat: a főmondat alanyát kifejező v. körülíró mellékmondat, pl. "Aki másnak vermet ás (alanyi mellékmondat), maga esik bele"; alanyi (ige)ragozás: <tárgyas ragozást is használó nyelvben:> az igének alanyi személyragokkal való ellátása, ill. ilyen módon való használata; alanyi rész: az alany a szorosabban hozzátartozó bővítménnyel (rendsz. jelzővel) együtt; alanyi személyrag: <tárgyas ragozást is használó nyelvben:> olyan igerag, amely csak az alany személyére és számára mutat rá, a tárgyéra nem.
2. (jogtudomány) Alanyi jog: a) tág. ért. az a cselekvési lehetőség, amelyet vmely jogszabály biztosít; jogosultság; b) szűk ért. az a jog, amelynek erejénél fogva mástól az érdekeinknek megfelelő magatartást megkövetelhetjük. Az eladónak alanyi joga van a vételár követelésére. || a. Saját személyes érzéseit, hangulatát fokozottabban feltáró, kifejező, szubjektív. □ [Szász Károly] alanyibb a különben oly szubjektív Petőfinél. (Arany János) A magyar népszellem sok keleti rokonánál is alanyibb. (Vajda János)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) A beszélő v. író saját személyére vonatk.; egyéni; szubjektív. Alanyi líra. □ A saját alanyi szenvedésem akadályoz a munkában. (Arany János) Egészen nő, tökéletesen alanyi az ítélete. (Justh Zsigmond)