Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALANY
ALANYESET
ALANYI
ALANYISÁG
ALÁNYÚL
ALÁNYÚLIK
ALAP
ALAPADAG
ALAPALAK
ALAPÁLLÁS
ALAPANYAG
ALAPÁR
ALAPÁROK
ALAPBÉR
ALAPDÍJ
ALAPELEM
ALAPELV
ALAPÉPÍTMÉNY
ALAPESZME
ALAPFAL

ALAP főnév -ot, -ja I. Vminek az alsó része, rétege v. vmi alatt levő talaj, ill. réteg.
  • 1. <Épületen, építményen> az alsó, rendsz. földbe süllyesztett rész, amellyel a talajra támaszkodik; alapzat. Biztos, gyenge, keskeny, széles, szilárd alap; az oszlop, szobor alapja; alapot ás: ennek befogadására való mélyedést ás; alapot → vet v. alapját → veti vminek; → lerakja vminek az alapját; → megveti vminek az alapját. A házat az alapjánál kezdik építeni. Lerakták az épület alapjait. □ Jaj a háznak, mely alapba gyönge. (Petőfi Sándor) A széttépett seregek … Elzavarták a sast, … S fészke helyén váruk alapját vetették. (Arany János) || a. (ritka) Vmely tárgynak alsó része, amelyen nyugszik. □ A váci vásárban felemeltem egy … kis falovat, ami négy pici fakeréken húzható egy kis asztalforma alapon. (Móricz Zsigmond) || b. (tréfás, bizalmas) <Emberrel, főként nővel kapcsolatban:> láb, kül. aránytalanul vastag láb. Biztos alapokon áll v. nyugszik.
  • 2. (ritka) Talaj, amelyen vki áll v. mozog. □ A vak sötétség miatt csak … óvatosan, de félelem nélkül haladt; lábával elébb megpróbálta az alapot, melyre lépett. (Jókai Mór) || a. (költői) Alap v. a föld alapja: a Föld szilárd kérge, ill. annak felső rétege. □ Jótét volna … rá nézve a halál … De ki merné őt ilyenkor hívni, mikor a mennydörgéstől a föld alapja reszket? (Jókai Mór)
  • 3. <Festésben, mázolásban> alsó festés, alsó festékréteg, amelyre a kívánt színt v. színeket festik. □ Orosz képeken arany alapra vannak festve a szentképek. (Jókai Mór) || a. <Nem fémes tárgyak aranyozásában> enyv és magnézium v. krétapor keveréke, amellyel a tárgyat bekenik, s amelyre a felső festékrétegek kerülnek. Az aranyozásnak rossz az alapja. || b. (nyomdászat) Bankjegyek, bélyegek, értékpapírok, bizonyos okmányok papirosának nyomdai úton való mintás színezése. A kötvényeken külön nyomják a színes alapot.
  • 4. Az a szín, amelyből a többi szín kiemelkedik. □ Az opálszínű alapot hajnalpiros és aranysárga csíkok hasogatják végig, szivárványként ívezve át az egész égboltot. (Jókai Mór)
  • 5. (mértan) <Egyenes vonalú sík idomokban> a vízszintes alsó oldal, amelyet a terület kiszámításakor kiindulásul szoktak venni; alapvonal. A háromszög magassága merőleges az alapra. || a. (mértan, iskolai) Ennek hosszát jelölő szám v. betű. A téglalap területe: alap szorozva magassággal.
  • 6. (mértan) Vízszintes síkon nyugvó v. ilyennek tekintett testnek az a lapja, amelyen nyugszik; alaplap. || a. (mértan, iskolai) Ennek területét jelölő szám. A hasáb köbtartalma egyenlő az alap és magasság szorzatával. II. Vminek létét, fennállását v. végbemenését biztosító, ill. meghatározó tényező.
  • 1. (átvitt értelemben, filozófia) A társadalom fejlődési fokának megfelelő gazdasági rend, az ezen alapuló felépítménnyel szemben. A termelési viszonyok összessége alkotja azt a reális alapot, melyen a felépítmény nyugszik.
  • 2. Vmely terv, vállalkozás megvalósításához szükséges vagyon, jövedelem, pénzösszeg, tőke; anyagi alap. Biztosítási alap: a biztosító intézet vagyonának az a része, amely az egyes biztosítási ágakban elszenvedett károk fedezésére szolgál; biztos alapokon álló vállalat. Honnan veszed erre (a vállalkozásra) a szükséges alapot? A veszteség fedezésére már az alapokhoz kellett nyúlni. □ A Gloriánál erősebb alapokon álló biztosítási intézmény nem létezik. (Tolnai Lajos) Gyula … gépészmérnök szeretett volna lenni, de már annyi anyagi alapot nem bírt előteremteni. (Móricz Zsigmond) || a. (jogtudomány) Az a különleges célra rendelt vagyon vagy jövedelmi forrás, amelynek állaga és hozadéka csak vmely meghatározott célra fordítható. Állattenyésztési alap; → fogyasztási alap; → forgalmi alap; → forgó alap; (közigazgatás) igazgatói alap: az a pénzösszeg, amelyből a vállalat v. vmely intézet igazgatója a dolgozókat jutalomban részesíti; titkos alap; az alaphoz csatol; alapot létesít. || b. (hivatalos) Rendelkezési alap: a miniszterelnök s az egyes miniszterek rendelkezésére bocsátott, költségvetésileg nem ellenőrzött összeg az elszámolásra nem kötelezett kiadások fedezésére. □ A mi kormányaink a rendelkezési alapot soha sem arra használták fel, hogy … a külföldet … felvilágosítsák. (Jókai Mór) || c. (hivatalos, régies) Tanulmányi alap: az állam kezelésében volt katolikus iskolák ellátására való, külön kezelt alapítvány.
  • 3. (katonaság) Hadműveleti alap: olyan terület, amelyről a hadműveletek kiindulnak s a hadsereg ellátását biztosítják; bázis.
  • 4. (átvitt értelemben, ritka) Az állami életet szabályozó törvények összessége; jogrend, alkotmány. □ [Pusztaszeren] szerzett törvényeket Árpád | Hőseivel s a hont biztos alapra tevé. (Vörösmarty Mihály) Nézi … Boëmundot, Antiokhiában | Országa új alapját hogy veti, Törvényt szab, a rendet, szokást javítja. (Arany János–Tasso-fordítás) || a. (átvitt értelemben) Azoknak az irányelveknek az összessége, amelyek vmely mozgalom v. társadalmi, politikai, gazdasági szervezet működését megszabják és irányítják. 48-as alapon áll. Új alapokra helyezték a társulat működését. A párt nem tért le a mozgalmi alapokról. || b. (ritka) Az az elmélet, amely meghatározza vmely társadalmi, politikai v. gazdasági szervezet működésének elveit. A kommunizmus alapja a dialektikus és történelmi materializmus. || c. (átvitt értelemben, ritka) Az a közösség, amelyre vmely mozgalom, politikai csoportosulás nagymértékben támaszkodik. E mozgalom alapja a munkásosztály. Széles népi alapokra helyezi a pártot.
  • 5. (átvitt értelemben) Vmely helyzetnek, állapotnak, rendnek a fennállását biztosító v. jellegét meghatározó legfontosabb tényező. Alapjában meginog, megrendül (vmi, vmely rend). A fegyelem alapja nem lehet a félelem. Ismétlés a tudás alapja. □ Nem a szerelem a boldog házasság alapja, hanem a tisztelet. (Csiky Gergely) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (átvitt értelemben) Megállapodással, megegyezéssel rögzített lehetőség, ill. azok a legfontosabb feltételek, amelyek vmely tevékenység folytatásához szükségesek. Megvetették a kereskedelmi kapcsolatok alapját. || b. (átvitt értelemben) Vmely cselekvésnek, műveletnek lefolyását és eredményét biztosító, ill. meghatározó legfontosabb tényező, feltétel. A szemléltetés a tanítás alapja. Az iskolában zenei oktatásunk alapja a népdal. □ A vak engedelmesség alapja a … katonáskodásnak. (Vas Gereben)
  • 6. (átvitt értelemben) Az a kezdeti ismereti anyag, azok a korai élmények, amelyek vkinek a további fejlődését lehetővé teszik, s élete irányát és tartalmát megszabják. Ez az ifjúkori élménye volt az alapja későbbi költészetének.
  • 7. (átvitt értelemben) Ok, indíték. Félelmének nem volt semmi alapja. □ [A kocsist] őrültnek hittem, míg ijedtségének alapját tudtunkra nem adá. (Vas Gereben) III. Vminek a jogosultságát, helyességét, igazságát, érvényét biztosító tényező, tényállás.
  • 1. Biztos, bizonyítható tény, adat, amelytől vmely állítás helyessége függ. Minden alap nélkül állít vmit. A vádnak nem volt semmi alapja. A regényes históriának van vmi alapja. Ez a kijelentés minden alapot nélkülöz. □ A hún birodalom enyésztére közvetlen következő időszak se mondai, se történeti alapot nem nyújt. (Arany János) || a. <Ismeretközlésben, fejtegetésben, elméletben> kiindulásra és igazolásra alkalmas tétel(ek). Bizonytalan, biztos alapból indul ki. Elméletét nagyon is vitatható alapra építette.
  • 2. Vmely állásfoglalást, eljárást, cselekvést meghatározó, ill. ennek jogosultságát biztosító meggondolás, elméleti tétel v. ilyen elvek összessége. Vminek az alapján → áll; elvi alapon áll; vmilyen alapokra → helyez v. fektet vmit; vmilyen alapra → helyezkedik; alapul vesz vmit; kifejti állásfoglalásának alapját. □ Én az észt, te a vagyont vetted alapul. (Vas Gereben) || a. Vmely megállapodás, egyezkedés kiinduló pontjául alkalmas helyzet, tétel. → Tárgyalási alap. Megbeszéléseinknek csak az lehet az alapja, hogy … Ezt elfogadhatjuk a további tárgyalások alapjául. || b. (átvitt értelemben) Vmely eljárásra módot, ill. jogot biztosító jogszabály, szokásjog, rendelkezés, rendelet; jogi alap. Eljárásának nincs törvényes alapja; letér a törvényes alapról; nem talál alapot az intézkedés igazolására. || c. (átvitt értelemben) Jogcím. A felszólalásra nem volt semmi alapja. Milyen alapon mered ezt mondani? Milyen alapon igényli a kedvezményt? □ Ön … érdemeket szerez magának az állam körül, amik alapul szolgálhatnak különféle kedvezmények igénybevételére. (Jókai Mór)
  • 3. <Számításban, számolásban, tervezésben> kiindulásul felhasznált ténybeli ismeret v. feltevés. Ennek alapján kiszámíthatjuk, hogy …; a mai árakat véve alapul. || a. (pénzügy) <Valutaszámításban, nemzetközi kereskedelmi ügyletekben> az a pénzegység, amelyhez a többit viszonyítják, amelyre az egész kereskedelmi ügyletet átszámítják. Rubel alapon számítunk.
  • 4. (mennyiségtan) <Hatványozásban, gyökvonásban> az a szám, mennyiség, amelyre vonatkoztatva e műveletek valamelyikét el kell végezni. || a. <Logaritmusszámításban> az a szám, amely a hatvány ismeretében a kitevőt meghatározza.
  • 5. (filozófia) Az az adottság, amelyhez viszonyítunk, ill. viszonyítással vmilyen mértékben meghatározunk vmit.
  • 6. Összehasonlítási alap v. az összehasonlítás alapja: az az egyező részlet, az a szempont, ill. a szempontoknak az a csoportja, amely szerint az összehasonlítás történik. Nem talál összehasonlítási alapot.
  • 7. Vmilyen, vmely alapon: a) vmilyen szempontok szerint; → baráti alapon; erkölcsi alapon válogat; → ki-ki alapon; (népies) sógor-koma alapon: a rokonok, jó ismerősök érdekeit szem előtt tartva; szerződéses alapon termelt: szerződésben megállapított minőségi és mennyiségi irányelvek szerint termelt <növény>; b) vmire mint okra, jogcímre, állítást erősítő körülményre való hivatkozással; azon az alapon; azért; c) (játék) úgy <játszik vmely kártyajátékot>, hogy a jelzőben megnevezett érték a fizetendő egység; filléres, garasos, pengős, forintos, egy tizedes alapon játszanak. □ Römit játszottak, méregdrága alapon. (Hunyady Sándor)
  • 8. Alapjában v. (gyengébb hangsúllyal) alapjában véve: a) bizonyos jelekből mást következtethetünk ugyan, de alaptermészetét, a lényeget tekintve; lényegileg. □ Eszes és alapjában jószívű nő volt. (Gyulai Pál) Alapjában praktikus ész volt, idegen minden metafizikától. (Babits Mihály); b) voltaképpen, tulajdonképpen. Alapjában (véve) semmi oka sem volt erre a viselkedésre.
  • Szóösszetétel(ek): 1. alapegység; alapfalazás; alaphiba; alapkőzet; alaprendelet; alaprész; alaptengely; alaptónus; 2. adóalap; aranyalap; árualap; bankalap; béralap; földalap; jogalap; koponyaalap; létalap; munkabéralap; nyugdíjalap; segélyalap; tartalékalap; vallásalap.