Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALÁRENDELT [ë-ë v. e-ë] melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. (választékos) Olyan, aki, ami másnak intézkedési joga alá tartozik; alárendeltség (1) viszonyában levő. Alárendelt szervek; alárendelt viszonyban van vkivel: alárendeltje; az elnöknek alárendelt titkár; alárendelt helyzetben van. □ Legelől ment a megyebíró néhány alárendelt tisztekkel. (Bajza József) Ez csak egy alárendelt basa, kegyelmed pedig Erdély fejedelme. (Jókai Mór)
  • 2. (választékos) Kevésbé fontos, kisebb jelentőségű. A többihez képest ez alárendelt kérdés. Ebben az ügyben nagyon alárendelt szerepe volt. □ Igen szegényes alárendelt szerepet kellende [= kellett] játszanom. (Jósika Miklós)
  • 3. (választékos) (nyelvtudomány) Alárendelés (3) viszonyában levő. Alárendelt mondat: mellékmondat; (ritka) alárendelt (összetett) mondatok: alárendelő mondatok.
  • 4. (filozófia) Alárendelt fogalom: szűkebb körű fogalom a felette levő tágabb körű fogalomhoz viszonyítva. A "szívbaj" alárendelt fogalom a "betegség" fogalmához viszonyítva.
  • II. főnév -et, -je [e, e] (hivatalos) Az a személy, aki alárendeltség (1) viszonyában van vkivel. A vezető jól bánik az alárendeltjeivel. □ Szíves az alárendeltekhez. (Vörösmarty Mihály) Az alárendeltjeivel szemben nem volt gőgös. (Mikszáth Kálmán)