Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. határozószó (személyragos) Alám, alád; alánk, alátok, alájuk; alá. A személyraggal megjelölt, a szóban forgó személy, tárgy v. dolog alá. Alája megy ←. Tedd alám a takarót! A miniszterek irányítják az alájuk rendelt hivatalok munkáját. □ Lovakat is rendeltek alánk. (Mikes Kelemen) || a. (az alá igekötőjéhez hasonló szerepben, -nak, -nek ragos szóval kapcs., az ige előtt). Alája kellett vetni magát a műtétnek. □ Szörnyűnek találta azt, hogy annyira alája legyen rendelve másoknak. (Nagy Lajos)
II. névutó (-nak, -nek ragos szó mellett) (régies) Alá. □ Keble kihalt örömét e kőnek alája temette. (Vörösmarty Mihály) Egy néptörzsök [= nép] esik a bárdnak alája. (Arany János) || a. (ragtalan névszó után) (elavult) Alá. □ Lelkem fiúk, jösztök velem Régi, poros hársak alája. (Ady Endre)