ALÁBOCSÁTKOZIK tárgyatlan ige (
régies,
választékos)
Vmibe fogódzva, kapaszkodva lefelé bocsátkozik; aláereszkedik (3), lebocsátkozik. □ Két merész albán lovag hosszú köteleken alábocsátkozék a sáncokról. (Jókai Mór) || a. (
ritka) <Személy> vmely szerkezet, eszköz segítségével a föld felszíne alatt levő helyre bocsátkozik; aláereszkedik (3a).
Alábocsátkoztak a bányába.
- alábocsátkozás; alábocsátkozó.