Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ALÁBB határozószó és igekötő
  • I. határozószó (középfok)
  • 1. (régies, választékos) Mélyebben levő helyre; mélyebbre, lejjebb. □ A föld egyre alább mélyed. (Arany János) [A havasok] több ezer lábnyival alább süllyedtek. (Jókai Mór)
  • 2. (régies, választékos) Mélyebben, lent; alacsonyabban, lejjebb. □ Sok kémény fejérlik fenn a holdvilágban; Barna zsindelytetők hunnyászkodnak alább. (Arany János)
  • 3. (választékos) A szövegnek ezután következő részében. Lásd alább! Amint alább következik ←. Az alább közölt levélben látni fogjuk. Erre alább még visszatérünk.
  • 4. Alább, (ritka, népies) alábban: alacsonyabb áron, olcsóbban. Nem adta tíz forintnál alább. → Adja még alább is. □ A hat percentre adott kölcsönt nem adhatják most már alább hét és fél percentnél. (Jókai Mór) Nem adom ám oda egy csóknál alábban … (Mikszáth Kálmán)
  • 5. (régies) Alacsonyabb(nak tartott) társadalmi környezetben. □ A nemes nemes lányt vesz, a gróf grófkisasszonyt. – No, no, itt járunk alább is. (Tolnai Lajos) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Alacsonyabb irodalmi színvonalon. □ Vas G. előadási módja … bizonyos tekintetben Fáyra és Eötvösre emlékeztet: noha alább jár mindeniknél. (Arany János)
  • II. igekötő
  • A. Az ige jelentését módosító szerepére nézve ld. az alább- igekötős igéket.
  • B. <Önállósítva, alább- igekötős igét tartalmazó eldöntendő kérdésre adott igenlő feleletként v. elhangzott állítás nyomósításaként a szóban forgó igével egyértékű.> [Alábbhagyott már a láz?] – Alább [= igen, alábbhagyott] egy kicsit.