AKÖZBEN [aközben] határozószó, mutató
Azzal egyidejűleg, amíg vmely szóban forgó, említett, távolinak jelzett cselekvés v. állapot tart; azon idő alatt. A vár védői kirohanásra készülődtek; aközben az ellenség megmászta a falakat. □ "Négyeljétek föl" ennyit tudott kiáltani mindössze. És megpukkadt aközbe. (Tóth K.) Azzal egyidejűleg, amíg a másik mondatban, ill. a mellékmondatban részletezett cselekvés folyt; azalatt. Aközben, míg v. mialatt leckéjét írta, besötétedett.