AKASZTOTT melléknév -an
Olyan, akit, amit felakasztottak (12).
Akasztott ember; a falra akasztott kép; a szegre akasztott ruha; (
átvitt értelemben)
szegre akasztott elvek, meggyőződés: megtagadott, cserbenhagyott e., m. □ Kivül-belül szomorú csárda ez A Kutyakaparó
Pózna végén abroncs a cégére, Ha véle összevesz A szellő, mint az akasztott ember, Oly búsan lengedez. (Petőfi Sándor) A plafónra akasztott függőlámpák csörögtek. (Krúdy Gyula)
- Szólás(ok): akasztott ember házában kötelet emleget: olyasmiről beszél, ami a másikat személyében kínosan érinti, s ezzel durva tapintatlanságot követ el.