AKARNOK főnév -ot, -a (választékos, rosszalló)
Kis tehetségű v. éppen tehetségtelen személy, aki nagy becsvággyal, igyekezettel, az eszközökben nem válogatva akar érvényesülni. Elszánt, kíméletlen akarnok. A sok akarnok miatt nem tud boldogulni. □ Hát volt idő, mikor nem voltak a világon stréberek, "akarnok"-ok? (Mikszáth Kálmán)