AKARÓDZIK tárgyatlan ige -ott, ..óddzék (..óddzon) akarózik ..zzék (..zon) (rendsz. csak 3. személyben, többnyire tagadó értelmű szerkezetekben) (
bizalmas)
Kedve van <vmit megtenni>.
Akár akaródzik, akár nem, el kell menned. □ Egy fűzfarekettyésben húzta meg magát, s onnan nem akaródzik előjönni. (Jókai Mór) Berti komám, gyerünk mán. Bertinek nem akaródzik. (Móricz Zsigmond)