Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

AKÁRKI névmás, általános (főnévi)
  • A. (önálló mondatban)
  • 1. A számba vehetők, szóba jövők közül egy, akár ismert, akár ismeretlen személy; mindegy, hogy ki. Jöjjön valaki segíteni, akárki! □ Hiába kommendálunk neki akárkit … (Tolnai Lajos) Rákóczi, akárki, Jöjjön valahára. (Ady Endre) || a. A számba jövő v. elképzelhető személyek közül akár egyik, akár másik; akár minden egyes ember, válogatás nélkül; egyenként véve akár mindenki. Ezt akárki megmondhatja. Akárki meglássa ←. Akárkinek szemébe mondja az igazat. □ [Gazsival] bátran köthet akárki bármilyen kényes … viszonyt. (Jókai Mór) Döme nem szerette a vasutat, ahol akárki beülhet a kupéjába. (Babits Mihály) || b. Akárki (más): mindegy, hogy ki, a szóban forgó személy(ek) kivételével; mindenki (más) v. senki (más). Jobban tudja, mint akárki (más). □ Ha kötelességemnek eleget tettem, éppen olyan magam ura vagyok, mint akárki. (Móricz Zsigmond) || c. (népies, bizalmas) Akárki fia: <származását v. társadalmi helyzetét tekintve> bármely ember; akárki. □ Nem is teremtőztem [= termettem] béresnek, villásnak, Hogy petrencét hordjak akárki fiának. (Arany János)
  • 2. (kissé rosszalló) <Főként tagadó értelmű kijelentésben:> a mindennapi, közönséges, jelentéktelen emberek közül akármelyik. Ide nem teheti be a lábát akárki! □ Nem szedtelek én fel a szemeten, szívecském, hogy akárkinek odadobjalak. (Mikszáth Kálmán) –21 (határozatlan névelővel) (ritka) □ Nem gondolt arra, hogy Annának máshoz is köze van … s egy akárki egyszerűen beülhet hozzá. (Kosztolányi Dezső) || a. <Meghatározott személyről, minősítő értékű állítmányként:> bármilyen (származású, rangú, tulajdonságú) ember, főként jelentéktelen, átlagos e. Te sem vagy akárki!
  • 3. (bizalmas) <Dacos feleletben:> kinek mi köze (mi közöd) hozzá, hogy ki?!; semmi közöd hozzá, hogy ki! [Ki adta ezt neked?] – Akárki! [Kitől hallottad ezt?] – Akárkitől! [Kinek viszed ezt a könyvet?] – Akárkinek!
  • B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként) (Ha) akármely személy … (is); (ha) akárki (A. 1, 2). Akárki jönne, mondjátok meg neki, hogy ma nem érek rá. Akárki állítja ezt, téved! Akárkitől ered is ez a mondás, annyi bizonyos, hogy szellemes. Akárki mit mond is: mindegy, hogy ki mondja, és mit mond. □ Akárki légy, de sok lében kanál vagy. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) [Halotti beszéd.] Akárki is volt ő, de fény, de hő volt. | Mindenki tudta és hirdette: ő volt. (Kosztolányi Dezső)