Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
AKÁR határozószó és kötőszó, (népies, régies) akar
I. határozószó
1. <Ráhagyás, belenyugvás kifejezésére: a beszélő v. az érdekelt személy> nem bánja, nem akadályozza, nem törődik vele, ha ; számára közömbös, ha ; miatta, felőle. 11 (felszólító módú igével) Akár ne is lássam. □ A pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat. (Petőfi Sándor) Hol van Polonius? Az égben: akár nézesse meg. (Arany JánosShakespeare-fordítás) 12 (feltételes módú igével) (ritka) □Elnémult a vihogó lárma; | Tőlük ugyan Bence akár fején járna. (Arany János) 13 (ható igével) Akár el is mehetsz. Tőled akár meg is halhat az ember. □ Most már akár mehetünk is a paphoz, mond Kacslovics úr és egymásba tette a szerelmesek kezét. (Krúdy Gyula) || a. Az a lehetőség is megvan, hogy ; ha úgy tetszik; esetleg. [Mikor menjünk?] Akár most. □ Hol akarja keresni [a jobb embereket] ? kérdezé a leány. Akár itt a falutokban, édes hugom. (Vas Gereben) || b. Egyre megy, hogy a megnevezett lehetőség bekövetkezik-e vagy nem; mindegy, hogy igen-e vagy nem. Akár megyek is már. Akár ne is szóltam volna. || c. <A beszélő v. az érdekelt személy számára kedvezőtlen következmény bekövetkezésére célozva.> Akár hozzá se fogj, (úgysem sikerül): talán jobb lenne, ha hozzá se fognál. □ Össze ne törje a korsómat, vigyázzon! Mert akár haza se menjek soha többé. (Mikszáth Kálmán) || d. Ha kell, ha szükséges Akár tűzbe teszem a kezemet. Akár a szabályok kijátszásával is meg kell tenni. Akár mindjárt indulhatunk. □ Nem kell Csóri, van különb legény is Főfő vajdaságra akar ahol én is! (Arany János)
2. <A beszélő megítélése szerint szokatlanul nagy (ill. kicsi) v. jelentős v. váratlan dolog kiemelésére, hangsúlyozására:> még (is). Akár ezer forintba fogadok. Akár egy pillanat alatt megcsinálom. Akár a király is megnyalhatná az ujját, olyan jó. Megnézem, akár az életem árán is. Ennyi idő alatt akár gyalog is odaérhetett volna. □ Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek, Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek. (Arany János) Semmi volt neki öt kilométert, tizet vagy akár harmincat futni. (Móricz Zsigmond) || a. Akár csak: <annak kifejezésére, hogy viszonylag kevés az, amit kívánunk, elvárunk, óhajtunk:> legalább. Akár csak egyszer is elvégezné a munkáját. Akár csak két hétre add kölcsön a könyvet. 21 <A ráhagyást v. fokozást megszorító mondat kíséri.> Akár tízszer is próbáld meg, csakhogy sikerüljön. Akár holnap is mehetsz, de gyere haza idejében.
II. kötőszó
I. (egyszerű használatban)
1. <Hasonlításban:> (éppen olyan), mint ; (éppen úgy), mint ; akárcsak. Fekete a szeme, akár a bogár, Friss, akár a harmatos rózsa. Ez a nő úgy dolgozik, akár egy férfi. □ Hát biz az úgy történt, akar a mesében. (Arany János) A kedvesem elküldte a szelencét, Mely fekete akár az éjszaka. (Juhász Gyula) || a. Mint, akár: mint, akár. Olyan sötét van, mint akár éjjel.
2. (ritka) Az előbb említetthez hasonlóképpen; valamint. □ Méltó , Hogy a vezérbot szárazon, akár a Vizek fölött, illessen tégedet. (Arany JánosTasso-fordítás)
II. (páros használatban két v. három egyenlő értékű lehetőség viszonyításában; harmadik lehetőség esetén gyak. megelőző vagy kötőszóval együtt).
A. (mondatrészek, szavak kapcsolására)
1. <Egymással szemben álló, nem ellentétes, de nem is azonos értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására; a választás tetszőleges voltának kifejezésére:> vagy , vagy Jöhetsz akár ma, akár holnap. Tedd le, akár ide, akár oda. Csináld akár így, akár úgy, (vagy akár egy harmadik módon). □ Hogyan lehetne legalább egy kis vért ereszteni, akár innen, akár onnan, hisz az már mindegy. (Mikszáth Kálmán) || a. Lehet, hogy , az is lehet, hogy ; vagy vagy Nem jött el, akár büszkeségből, akár más okból.
2. <Egymással ellentétes v. egymást kizáró, ill. tagadó értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására.> Meglesz, akár hiszed, akár nem. Ezt így csinálom, akár tetszik egyeseknek, akár nem (tetszik). Miattam vehetsz akár barna, akár fekete cipőt.
3. <Páros (esetleg háromszoros) feltétel bevezetésére, mindkettőre, ill. mind a háromra egyaránt érvényes következtetéssel:> ha ha (ha ) Akár hideg, akár meleg (v. akár langyos) a víz, csak mosdani tudjak. Akár otthon, akár az utcán, mindig takaros. Akár akarja, akár nem, meg kell tennie. Akár így, akár úgy, de : mindenképpen, okvetlenül. □ Akár, ha elmenyek, akár várakozom, Mindenütt csak én a búval találkozom. (népköltés) Akar hiszi barátom, akar nem, rendesen tanítják oskolában azon módokat. (Vas Gereben)
B. (mondatok kapcsolására)
1. <Egymással szemben álló, ellentétes értelmű mondatok kapcsolására:> választás szerint; vagy vagy □ Hatalma roppant: akár a lovat Behajtsa törvényes zálog gyanánt, Akár elnézze a tilalmat. (Arany János) Neki minden ember ellensége, akár kér tőle valamit, akár hoz valamit. (Jókai Mór)
2. <Páros (esetleg háromszoros) feltételes mondatok bevezetésére, mindegyikre egyaránt érvényes következtetéssel:> ha , ha , (ha ) Akár korholom, akár dicsérem, nem fog rajta. □ Akar innen, akar onnan kerültünk is, Akar ha mindjárt az égből cseppentünk is: Dicső nép vagyunk mi. (Arany János) Ha jő a farkas: akár félek, akár nem félek, megesz. (Jókai Mór) Szobájában, akár válik díszére, akár nem a zöld ripsz-garnitúrának, egy szuszék áll az ajtónál. (Mikszáth Kálmán)