A magyar nyelv értelmező szótára

AKÁR határozószó és kötőszó, (népies, régies) akar

• I. határozószó
• 1. <Ráhagyás, belenyugvás kifejezésére: a beszélő v. az érdekelt személy> nem bánja, nem akadályozza, nem törődik vele, ha …; számára közömbös, ha …; miatta, felőle. –11 (felszólító módú igével) Akár ne is lássam. □ A pince kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat. (Petőfi Sándor) Hol van Polonius? – Az égben: akár nézesse meg. (Arany János–Shakespeare-fordítás) –12 (feltételes módú igével) (ritka) □Elnémult a vihogó lárma; | Tőlük ugyan Bence akár fején járna. (Arany János) –13 (ható igével) Akár el is mehetsz. Tőled akár meg is halhat az ember. □ Most már akár mehetünk is a paphoz, – mond Kacslovics úr és egymásba tette a szerelmesek kezét. (Krúdy Gyula) || a. Az a lehetőség is megvan, hogy …; ha úgy tetszik; esetleg. [Mikor menjünk?] – Akár most. □ Hol akarja keresni [a jobb embereket]…? – kérdezé a leány. – Akár itt a falutokban, édes hugom. (Vas Gereben) || b. Egyre megy, hogy a megnevezett lehetőség bekövetkezik-e vagy nem; mindegy, hogy igen-e vagy nem. Akár megyek is már. Akár ne is szóltam volna. || c. <A beszélő v. az érdekelt személy számára kedvezőtlen következmény bekövetkezésére célozva.> Akár hozzá se fogj, (úgysem sikerül): talán jobb lenne, ha hozzá se fognál. □ Össze ne törje a korsómat, vigyázzon! Mert akár haza se menjek soha többé. (Mikszáth Kálmán) || d. Ha kell, ha szükséges … Akár tűzbe teszem a kezemet. Akár a szabályok kijátszásával is meg kell tenni. Akár mindjárt indulhatunk. □ Nem kell Csóri, … van különb legény is Főfő vajdaságra …akar ahol én is! (Arany János)
• 2. <A beszélő megítélése szerint szokatlanul nagy (ill. kicsi) v. jelentős v. váratlan dolog kiemelésére, hangsúlyozására:> még … (is). Akár ezer forintba fogadok. Akár egy pillanat alatt megcsinálom. Akár a király is megnyalhatná az ujját, olyan jó. Megnézem, akár az életem árán is. Ennyi idő alatt akár gyalog is odaérhetett volna. □ Azért, hogy senkinek láb alatt ne legyek, Nem bánom én, igen, akár ma elmegyek. (Arany János) Semmi volt neki öt kilométert, tizet vagy akár harmincat futni. (Móricz Zsigmond) || a. Akár csak: <annak kifejezésére, hogy viszonylag kevés az, amit kívánunk, elvárunk, óhajtunk:> legalább. Akár csak egyszer is elvégezné a munkáját. Akár csak két hétre add kölcsön a könyvet. –21 <A ráhagyást v. fokozást megszorító mondat kíséri.> Akár tízszer is próbáld meg, csakhogy sikerüljön. Akár holnap is mehetsz, de gyere haza idejében.
• II. kötőszó I. (egyszerű használatban)
• 1. <Hasonlításban:> (éppen olyan), mint …; (éppen úgy), mint …; akárcsak. Fekete a szeme, akár a bogár, Friss, akár a harmatos rózsa. Ez a nő úgy dolgozik, akár egy férfi. □ Hát biz az úgy történt, akar a mesében. (Arany János) A kedvesem elküldte a szelencét, Mely fekete akár az éjszaka. (Juhász Gyula) || a. Mint, akár: mint, akár. Olyan sötét van, mint akár éjjel.
• 2. (ritka) Az előbb említetthez hasonlóképpen; valamint. □ Méltó …, Hogy a vezérbot szárazon, – akár a Vizek fölött, illessen tégedet. (Arany János–Tasso-fordítás) II. (páros használatban két v. három egyenlő értékű lehetőség viszonyításában; harmadik lehetőség esetén gyak. megelőző vagy kötőszóval együtt). A. (mondatrészek, szavak kapcsolására)
• 1. <Egymással szemben álló, nem ellentétes, de nem is azonos értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására; a választás tetszőleges voltának kifejezésére:> vagy …, vagy … Jöhetsz akár ma, akár holnap. Tedd le, akár ide, akár oda. Csináld akár így, akár úgy, (vagy akár egy harmadik módon). □ Hogyan lehetne legalább egy kis vért ereszteni, akár innen, akár onnan, – hisz az már mindegy. (Mikszáth Kálmán) || a. Lehet, hogy …, az is lehet, hogy …; vagy … vagy … Nem jött el, akár büszkeségből, akár más okból.
• 2. <Egymással ellentétes v. egymást kizáró, ill. tagadó értelmű szavak, mondatrészek kapcsolására.> Meglesz, akár hiszed, akár nem. Ezt így csinálom, akár tetszik egyeseknek, akár nem (tetszik). Miattam vehetsz akár barna, akár fekete cipőt.
• 3. <Páros (esetleg háromszoros) feltétel bevezetésére, mindkettőre, ill. mind a háromra egyaránt érvényes következtetéssel:> ha … ha … (ha …) Akár hideg, akár meleg (v. akár langyos) a víz, csak mosdani tudjak. Akár otthon, akár az utcán, mindig takaros. Akár akarja, akár nem, meg kell tennie. Akár így, akár úgy, de …: mindenképpen, okvetlenül. □ Akár, ha elmenyek, akár várakozom, Mindenütt csak én a búval találkozom. (népköltés) Akar hiszi barátom, akar nem, rendesen tanítják oskolában azon módokat. (Vas Gereben) B. (mondatok kapcsolására)
• 1. <Egymással szemben álló, ellentétes értelmű mondatok kapcsolására:> választás szerint; vagy … vagy … □ Hatalma roppant: akár a lovat Behajtsa törvényes zálog gyanánt, Akár elnézze … a … tilalmat. (Arany János) Neki minden ember ellensége, akár kér tőle valamit, akár hoz valamit. (Jókai Mór)
• 2. <Páros (esetleg háromszoros) feltételes mondatok bevezetésére, mindegyikre egyaránt érvényes következtetéssel:> ha …, ha …, (ha …) Akár korholom, akár dicsérem, nem fog rajta. □ Akar innen, akar onnan kerültünk is, Akar – ha mindjárt az égből cseppentünk is: Dicső nép vagyunk mi. (Arany János) Ha jő a farkas: akár félek, akár nem félek, megesz. (Jókai Mór) Szobájában, akár válik díszére, akár nem a zöld ripsz-garnitúrának, egy szuszék áll az ajtónál. (Mikszáth Kálmán)