Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ABROSZ főnév -t, -ok, -a
  • 1. Nagyobb, fehér v. színes, mintás, esetleg kézimunkával díszített négyszögű kendő, mellyel étkezéshez leterítik az asztalt; (asztal)terítő (II. 1). Damaszt, díszes, durva, finom, háziszőttes abrosz; szennyes, tiszta abrosz; fölteszi, felteríti, leszedi az abroszt. □ A szőlőhegy tövén a régi kocsma, A piros abrosz és piros borok … (Juhász Gyula) Piros vére végifolyt a hófehér párnán, mint bor az abroszon. (Babits Mihály) || a. (tájszó) Lepel, lepedő, ponyva.
  • 2. (régies) Térkép. □ Múzsák! most oly helyen elmélkedem, amely A világ abroszán legkritikusabb hely. (Csokonai Vitéz Mihály) A csillagos ég mindig érdekes látvány … Tudós emberek abroszt rajzoltak róla. (Gárdonyi Géza) Szólás(ok): (népies, régies) vkinek az abroszához törüli a száját v. a kését: gyakran eszik vendégként vkinél, élősködik vkin. Szóösszetétel(ek): földabrosz. abroszos; abrosztalan.