AJAK főnév ajkat, ajka v. ajaka, ajkunk v. ajakunk, (
régies,
irodalmi nyelvben) ajk (kissé
választékos)
- 1. Az emberi szájnak mozgékony, finom bőrrel bevont, igen érzékeny, húsos, külső piros széle. Alsó és felső ajak; bíbor, piros, sápadt, szederjes ajak; cserepes, duzzadt, édes, finom metszésű, ívelt, keskeny, puha, széles, vastag, vékony ajak; → csókos, csókra termett ajak; ajka kicserepesedik; → félrehúzódik vkinek az ajka; mosolyra v. sírásra → húzódik vkinek az ajka; ajkuk → összeforr; ajkához emeli a serleget; mosoly suhan át (→ átsuhan) vkinek az ajkán; mosoly → játszik az ajkán; ajkát csucsorítja, elhúzza, félrehúzza; ajkát →beszívja; ajkát → biggyeszti v. → pittyeszti; ajkát → elbiggyeszti; csücsöríti, harapja, marja, nyalja, összecsukja az ajkát; → összeharapja az ajkát; → összeszorítja az ajkát; szétvonja, szívja az ajkát; ajkát mosoly(gás)ra, nevetésre, sírásra húzza szét (→ széthúz). □ Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve. (Petőfi Sándor) Mikor utoljára láttam életben,
mozdulatlanul feküdt, alsó ajka el volt fordulva, mintha nevetne. (Karinthy Frigyes)
- 2. (irodalmi nyelvben) Száj (3). Nyitott, zárt ajak; beszédes, derűs, vidám ajak; milliók ajka zengi; ajka → nyílik vmire; ajka nem nyílik panaszra; → bezárul az ajka; vkinek az ajkán → kiszalad vmi; ajkán felharsan a dal; ajkán egy sóhaj lebbent el; → megfagyott ajkán a szó v. ajkára → fagyott a szó; sikoltás tör ki ajkán; ajkamon van (vmely szó, név): nyelvemen van <csak nem tudom kimondani>; neve ott van minden ajkon: mindenki tisztelettel emlegeti. Ajkára → forraszt vkinek vmit; ajkára → jön vmely szó, kifejezés; ajkára teszi az ujját; ajkára tolul a panasz; (költői) ajkára vesz vmit: beszél, mond v. dalol vmit; → elhagyja ajkát; ajkát dalnak, éneknek → ereszti; vkinek az ajkát csókkal zárja le (→ lezár;) → megnyitja az ajkát; ki se nyitotta ajkát. (átvitt értelemben) Júdás-ajakkal szól, esküszik: hazug, álnok módon sz., e. □ Hányszor zengett ajkain | Ozmán vad népének
Győzedelmi ének! (Kölcsey Ferenc) Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. (Vörösmarty Mihály) S a néma légbe nem vegyűl Csak legkisebbke jaj; Csak a tömegnek ajkain Egy elnyomott sohaj. (Garay János) || a. (irodalmi nyelvben) Vkinek az ajkán csüng: figyelemmel, érdeklődéssel, áhítattal lesi, várja minden szavát. || b. (irodalmi nyelvben) <Csak a következő állandósult szókapcsolatokban:> A nép ajkán (ajkára ill. ajkáról): a népköltészetben (-be, ill. -ből), a népnyelvben (-be, ill. -ből). A nép ajkán él, a nép ajkára kerül vmi; a nép ajkáról vesz vmit. □ S ez az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. (Petőfi Sándor)
- 3. (növénytan) Bizonyos virágoknak a pártája, amely két felső, ill. három alsó sziromlevélből összenőve ajakhoz (1) hasonló képződményt alkot.
- 4. (tájszó) Ivóedény széle. A csésze, a csupor, a findzsa ajka.
- Szóösszetétel(ek): 1. ajakfesték, ajakformák; ajakkenőcs; ajakmozdulat; ajakmozgás; ajaknyílás; ajakrák; ajakzsír; 2. szeméremajak.