Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

AJÁNLÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. Olyan, aki v. ami ajánl (1, 2, 4–6, 8) vkit, vmit. (tudományos, irodalomtudomány) Ajánló bibliográfia: vmely ismeretág v. szakma olvasói részére készült jegyzék a nekik legalkalmasabb művekről, rendsz. rövid ismertetéssel. A legtöbb ajánló árverező; az ajánló cég; a rokonait ajánló pártfogó.
  • 2. Olyan, amellyel ajánlunk vkit, vmit. A pártfogoltat ajánló levél. Ajánló sorokat írt könyvébe.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. Az, aki, ami ajánl, javasol vkit v. vmit. Ajánlói mindent megtettek, hogy az állást elnyerhesse. A műtárgyat az árverésen a legtöbbet ajánlónak ítélték oda. □ Nem árt, ha csinos egy kicsit, mert a kellemes arc jó ajánló. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (politika, 1945 előtt) Az, aki némely választási rendszerben aláírásával képviselőnek ajánl vkit. A párt nem tudott kellő számú ajánlót szerezni. Száz meg száz lelkes tag gyűjtötte az ajánlókat.
  • 3. Az, aki vkit vmely tudományos, irodalmi, társadalmi egyesületbe, pártba tag(jelölt)ként felvételre ajánl. Két ajánló javasolta felvételre.
  • Szóösszetétel(ek): ajánlóív.