AGRÁRPROLETÁR [r-p] főnév (
politika,
1945 előtt)
Mezőgazdasági bérmunkás, akinek saját földje nincs (v. legfeljebb törpebirtoka van), s ezért más földjén kénytelen munkát vállalni; mezőgazdasági proletár.
Az agrárproletárok szervezkedése, öntudatra ébredése, tömörülése. A jobbágyok utódai többnyire agrárproletárok lettek. A zsellérek, béresek, summások agrárproletárok voltak.
- agrárproletári; agrárproletárság.