Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ADÓFIZETŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan <személy>, aki adót fizet v. adót fizetni köteles; adózó. Adófizető polgár. || a (történettudomány) Olyan <személy, közösség>, aki, amely (hadi)sarcot fizet. Adófizető nép. A pasa újabb sarcot vetett ki az adófizető falvakra.
  • II. főnév
  • 1. Adófizetésre kötelezett személy. Előkelő, pontos, tekintélyes, vagyonos adófizető. □ Kihúzzák az adófizető feje alól a vánkost. (Jókai Mór) Manapság tekintélyes adófizetője a városnegyednek … (Krúdy Gyula)
  • 2. (történettudomány) (Hadi) sarcot fizető személy v. közösség. A szultán adófizetője. A győztes hadvezér a várost adófizetőjévé tette. □ A kalózok … adófizetője volt minden tenger. (Jókai Mór)
  • 3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkinek hódolója, lekötelezettje, anyagi támogatója. □ A közvélemény néha igen hűséges adófizető. (Vas Gereben) Átadod nekem a bűvészeted titkát? – … A titkom teszi adófizetővé a közönséget. (Jókai Mór)
  • adófizetői.