Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

AGGÁLY főnév -t, -ok, -a
  • 1. (régies, választékos) Nyomasztó érzés, kedélyállapot; félelem vminek a bekövetkezésétől; aggodalom, szorongás. Aggály szorongatja, hogy nem éri-e valami veszedelem. Minden aggály nélkül lépett elébe. Aggállyal figyel, vár vmit. □ Arca legkisebb aggályt sem árult el. (Jósika Miklós) Valami lázas nyugtalanság, Homályos aggály szállja meg. (Vajda János)
  • 2. (választékos) Vminek helyességében, igazságában, igaz voltában, bekövetkezésében való aggódó bizonytalanság; kétség, kétely. Erkölcsi, lelkiismereti aggály(ok); komoly v. súlyos aggály(ok); vkit elfog az aggály; aggályok forognak fenn vmivel szemben. Aggályai eloszlanak. Aggálya támad. Súlyos aggályaim vannak a tekintetben, hogy … Eloszlatja vkinek az aggályait. Félreteszi minden aggályát. A dolog aggályt kelt. Aggályokat táplál vmivel szemben. □ Lelkében egyszerre minden aggály újra fölébredt. (Eötvös József) Új aggály kezdé nyugtalan lelkét izgatni. (Kemény Zsigmond) A számolást fejben végzik óriási lassúsággal, nagy aggályokkal. (Móricz Zsigmond)
  • aggálytalan.