AJTÓNÁLLÓ [n-á] melléknév és főnév (
választékos,
régies)
Vmely előkelő személy palotájának kapujában v. fogadótermének ajtajánál szolgálatot teljesítő (szolga, őr). □ Kicsoda kend? rivallt rá az ajtónálló komornyik. (Mikszáth Kálmán) Az alabárdos ajtónálló tisztelgőre emelte a bárdot. (Gárdonyi Géza)