ÖSSZETOL tárgyas ige
<Két v. több tárgyat> tolva egymáshoz közelít, hogy azok érintkezzenek.
Összetolja az asztalokat, a székeket. || a.
Összetol vmit: vmely készülék, eszköz egymásba illő v. egymáshoz tartozó részeit úgy tolja, hogy azok egymásba hatoljanak.
Összetolta a logarlécet, a fényképező állvány lábait.
- összetolás; összetolható; összetoló; összetolt.