ÖKLENDEZIK [e-ë] ige -ek, -el [ë, ë]; -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] öklendez [e-ë], (
népies) ökrendez [e, ë], ökrendezik [e-ë]
tárgyatlan
Öklendezik vki: <hányinger hatására> a torok felé terjedő (rendsz. hányással járó), ismételt görcsös összehúzódás támad a gyomrában, miközben kínlódó, fulladozó, tompa böfögésszerű hangokat hallat.
Ujjával a torkába nyúlt, erre rögtön öklendezni kezdett. Ha egy kicsit iszik, mindjárt öklendezik. □ Az alvók, a részegek horkoltak, sóhajtoztak, ökrendeztek. (Jókai Mór) || a. tárgyas (
ritka) Ilyen hanghoz hasonlóan mond vmit. □ Keresem, ki van a házban élő lélek. Találok a konyhára. Ott valami hülye lány, mintha ökrendezné a hangot: Elment
(Gárdonyi Géza)
- Szóösszetétel(ek): kiöklendezik.
- öklendezés; öklendező.