ÖSSZEBORZOL  tárgyas ige
<Hajat, szőrt, szálas szövetet, anyagot> teljesen borzassá tesz; összekuszál. 
A szél összeborzolta a haját. Összeborzolta a macska szőrét. □ [A leány] érzi, hogy haját összeborzolta a szél. (Ambrus Zoltán) || a. 
Összeborzol vkit: vkinek a haját összeborzolja. 
Összeborzolta a gyereket.
- összeborzolás; összeborzolgat; összeborzolható; összeborzoló; összeborzolt.