Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies v. választékos) <Növény> fejlődni kezd. Kikeletkor zsendül a fű. Az őszi árpa tavasszal már zsendül. □ Zsendült minden fa, cserje. (Kosztolányi Dezső) Széna még nincs, a fű csak most zsendül. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) □ Agyában a mohóság Helyett valami jóság Zsendül. (Tóth Árpád) Itt nap sütött | s élet zsendült. (Szabó Lőrinc) || b. (tájszó) <Gyümölcs> érni kezd, színesedik. □ S a fügét ha zsendülni kezd Úgy kinálom s eszem! (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Zsendült a szilva, kékült, gömbölyödött. (Tolnai Lajos) || c. (költői) Vidulni kezd. □ Étel-ital közben Miklós szive zsendül | Vérmes egészségtől, bortul, szerelemtül. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka, költői) <Személy> betegségből erőre kap; gyógyul. □ Lajos pedig készűl ostromlani Melfit | Maga is már zsendűl; mikor aztán fent-űl Paripáján Kap olyan éljenzést, hogy bent is az őrség Ijedve fut össze. (Arany János)