ZSIBÁRUS [b-á] főnév, (
régies) zsibáros (kissé
választékos)
Ócska v. használt holmikat adó-vevő, ilyenekkel kereskedő személy; ócskás, ószeres.
Ezért a rongyos ruháért már a zsibárus sem adna semmit. □ Tisztességes ruhát vásárla magának, zsibárosnak adván el a kopottakat. (Vörösmarty Mihály) A zsibárus boltjában mindent lehetett venni. Kiszívott tajtékpipát, régi díszruhát. (Herczeg Ferenc)
- Szóösszetétel(ek): zsibárusbódé; zsibárusbolt; zsibárusnő; zsibáruspiac.
- zsibárusi; zsibáruskodik.