ZSÖRTÖLŐDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
<Természeténél, kedélyállapotánál fogva> jelentéktelen okok miatt elégedetlenkedik, dohogva, morogva korholja környezetét; zsémbel, zsémbeskedik.
Zsörtölődik vkivel; mindenen v
. mindenért zsörtölődik. Az öreg folyton zsörtölődik, hogy a fiúk sokat esznek. □ Etelka néni sokat zsörtölődik vele, hogy annyit cigarettázik. (Kosztolányi Dezső) Zsörtölődtek, pletykáztak, mire a fiú kitiltotta őket a házból
(Nagy Lajos)