ZSINEG [e], főnév -et, -e [ë, e] (
választékos)
Rendsz. len- v. kenderfonálból font, újabban műanyagból is készített, kötözésre való vékony eszköz; spárga.
Zsinegen lóg; zsinegre akaszt vmit; zsineggel átköt vmit. □ Mirza megrántott egy vékony zsineget, mely odafenn csengetyűvel adott jelt. (Jókai Mór) Volt egy barátságos ház széles terrasszal, ahol zöldre mázolt cserepek függtek zsinegen. (Krúdy Gyula) || a. (
régies) Gyilkosság v. kivégzés eszközéül haszn. ilyen eszköz.
Zsineggel fojtották meg. □ Nem szablya, hegyes tőr: gyalázatos zsineg Vete véget, korán, ifjú éveinek. (Arany János) Akiket el nem ért a golyó és a kard, megölte a zsineg és a bárd. (Jókai Mór) || b. (
ritka) Jobb minőségű, erősebb madzag.
- Szóösszetétel(ek): 1. zsinegáru; zsinegcsomag; 2. horgászzsineg.
- zsineges.